Osiris kiadó: Helyesírás, 2004.

Gondolatok Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila: Helyesírás c. könyvéről (Osiris kiadó, 2004-es kiadás).

A könyv nagyon szükséges, hiszen az egységes helyesírás alapvető követelmény minden nyelv esetén.

Saját állítása szerint a könyv szójegyzete 47 186 szócikkben 213 974 szót, szóalakot kifejezést foglal magába. Az 1978-ban kiadott Magyar Értelmező Kéziszótár saját állítása szerint 12 ezer szócikkben ca. 60 ezer szóról tájékoztat. Ehhez képest a Helyesírás c. könyv határozottan előrelépésnek tekinthető.

Nézzük a "Helyesírás" c. könyvvel kapcsolatos gondokat.

1. Sajnos, a szólista még messze nem fedi le a magyar nyelv szókincsét. Pl. szakszavak esetén, pl vagus, torsgomba, ínpók, langalló, fazetta, bókony, reponál, fulár, fág (csak kapcsolatként szerepel, pedig önálló szó is), főte, tereb, gagát, gilos, grádli, gyalom, gyaratol, kasszia, fürhéc, kváder (csak mint kváderkő), fülecs, Makasszar, szenna, adamit, akne, akromát, alpinum, alemelet, alumit, alásfa, alóza, angióma, antifón, anus, arékadió, aszkari, ataxia, augit, auricula, autunit, aziánus, baobab, baszutó, borneol, borsika (csak mint borsikafű), daha, himpók, moduló, monodia, redély, szkolion, szér, zsett, haloeffektus, .... Népnyelvi és egyéb szavak is hiányoznak, pl. koppóvíz, kopács, koperta, rubint, .... Véleményünk szerint egy magyar helyesírási szótárnak a magyar nyelv szókészletére kellene koncentrálnia (lehetőleg a szakszavaknak is nagy részét magába foglalnia) és arra törekednie, hogy a magyar szókincset lehetőleg teljes mértékben adja vissza.

2. Az összetett szavak listájára ez súlyozottan igaz. Pl. hiányzik az ajtó szónál az ajtókilincs összetétel (a kilincsnél viszont ott van az ajtó szó), az ablak szónál a szigetelés összetétel, stb... Mivel a könyv magyar anyanyelvűeknek készült, ez nem nagyon lényeges szépséghiba, de föltétlenül megemlítendő,

3. Őstörténeti szavaink esetén a következőket látjuk:
szó magyar kiejtéssel forrás1 forrás2 Helyesírási szótár
Szumér sumir sumír sumer
Káldeus kaldeus
szabir -

Hiányzik sok őskorban élt név neve, pl pártus, daha, szabir, szogd, szaszanida,...
Végeredményben azt mondhatjuk, hogy a "Helyesírás" nem törekszik a magyar kiejtés visszaadására, és szeretetlenül kezeli az őstörténet témát.

4. Köznyelvi szavak, pl. a licenc szó esetén ignorálja a kiejtés szerinti írást (licensz), ami ellentétes a magyar nyelv szellemével és szabályrendszerével.
Más példák:
Osiris kiejtés
mokaszinmokasszin
paraffinparafin
atelieratelié
gneiszgnejsz
AltajAltáj
anekdotaanekdóta
imperativusimperatívusz
legatolegátó

Ezeknél a szavaknál semmi sem indokolja a kiejtéstől, azaz a magyar írásmódtól való eltérést.

5. Következetlenségek és hibák. Az angol file szó fájl átírása szerepel a szótárban, de a byte szó elterjedt bájt átírása nem. A két szó körülbelül egyidős, tehát semmi ok nincs az egyiket kihagyni és a másikat szerepeltetni. A byte szó után az értelmetlen "gigibyte" és "mebibyte" szavak állnak. A helyes gigabyte szó szerepel a szótárban, a megabyte szó hiányzik.

6. Idegen nevek. Nem világos, mi szükség van olyan idegen nevek részletes kezelésére, mint Lasalle, Eisenhower, Osztapenko, Andropov, Goldbach, Golding, Gorbacsov, Köchel, Ball, Chomsky, Münzer, Zimmermann, Lutoslawski vagy Howard és sok társuk. Ennyi erővel akár egy német, szlovák, lengyel, amerikai vagy orosz telefonkönyvet is betehettek volna, hogy töltse a helyet (és a pénztárcát). Javaslatunk itt az, hogy idegen szavak helyes magyar helyesírására és ragozására közölje a jegyzék a szabályokat és az esetleges kivételek jegyzékét, a magyar szólistától függetlenül. Az idegen nevek így kikerülhetnek a magyar szavak jegyzékéből, ahol amúgy sincs sok keresnivalójuk.

7. Hibák a neveknél. Vidkun Quisling nevét kisbetűvel írja, noha a ragozás név-szerű. Hogy itt tudatlanság vagy más van-e a hiba mögött, nem egyértelmű. A gorgó szót viszont, amely a görög mitológiához tartozó személyek csoportját jelzi, helytelen módon nagybetűvel írja a szójegyzet.

8. Idegen szavak felvétele. Olyan idegen szavak, melyekre jobb, vagy legalább olyan kifejező magyar szó létezik boom (= fellendülés, virágzás), book (= könyv, /ez amúgy hibásnak tűnik a szótárban, ahol "book || e-" áll/), line (=vonal), print (=nyomtat), Führer (= vezér), password (=jelszó), printer (=nyomtató), printing (=nyomtatás) és társaik véleményünk szerint nem szükségesek egy magyar helyesírási szótárban. Mi több, hosszabb távon kifejezetten káros az ilyen szavak felvétele és reklámozása.

9. Idegen rövidítéseknek, mint RFC, LIFO, MS, PCL, TEX, RAM és társaiknak sincs igazán keresnivalójuk egy magyar helyesírási szószedetben.

10. Korunk "vívmánya", az idegen betűk erőltetése sem hiányzik a szótárból. Itt pl. a Nexo, Lódz, Premysl, Skoda, Jellasics, Bucuresti, Muzla, Kobenhagen stb. szavak idegen betűs felvételéről van szó. Mivel ez a magyar helyesírási szabályzatban is így szerepel, nem terhelhető vele kizárólag ez a könyv, az irányzat nyilvánvalóan egészségtelen és kiküszöbölendő.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a helyesírási szótár sokat próbál markolni, és sajnálatosan keveset fog, mert éppen a lényeggel, a magyar nyelv szavaival sajnos csak nagyon foghíjasan foglalkozik.

Reméljük, hogy a fent fölsorolt pontok a következő kiadásokban javulnak és a vázolt hibák, egyenetlenségek, magyartalanságok és idegen beszivárgás megszűnnek, de legalábbis csökkennek.